Haza.. XXII.

Határidő Elkezdtem fuldokolni, a szám porlasztóvá változott és kiköptem a reggeli teámat, mikor a monitort bekapcsolva megláttam a státusz ábrát, amit GreeNI rajzolt elém. Az eddig sárgával jelölt országoknak már több mint a negyede fekete színben pompázott előttem. A hibakeresés pedig már közel járt a 24% -hoz. A hátralévő időt… Tovább olvasom.. →

Haza.. XXI.

Visszaszámlálás Zoli hamar beállított egy dedikált CRT monitort, amin semmi más nem volt látható, csak 13-as előrehaladása, ahogy próbálja felderíteni, hogy mi okozza a rendszerében az anomáliákat. Persze rögtön beindult a mérnöki fantázia, hogy milyen jó lenne, ha a visszaszámlálót minden érintett látná az óráján. Ezt a gondolatot hamar elhessegette,… Tovább olvasom.. →

Haza.. XX.

Bújócska Hetek óta nem járt erre, de Imibá most újra a központba érkezett kedves Defijével és Buksival. Leparkolt az épület előtt, és határozott léptekkel ment Gréta felé. Öleléssel köszöntötték egymást és beültek az ebédlőbe vacsorázni. Közben beszélgettek, és bepótolt minden információt, hogy mik történtek amíg távol volt. Lassan lement a… Tovább olvasom.. →

Haza.. XIX.

Pécs-ország Mióta 13 -as elintézte, hogy István kikerüljön a képből, azóta Pécsen nagyon nyugodtan teltek a hónapok. Ahogy az ország többi részén, itt is kialakult a napi élet. Az emberek alkalmazkodtak az új világhoz. Eszter kiváló vezetőnek bizonyult és Grétával összefogva már nem csak Pécs környékén, hanem szinte az egész… Tovább olvasom.. →

Haza.. XVIII.

Találkozás Csendben eljött a tél, és el is múlt. A globális éghajlat változás miatt az évszakok már másképp köszöntöttek be, mint amit gyerekkoromban megszoktam. Igazából két komolyabb évszak volt már évek óta. A hosszú, száraz nyár, és a kemény, brutális, de viszonylag rövid tél. A régi rendszer szerint most tavasz… Tovább olvasom.. →

Utolsó első

Már hónapok óta beszélgettek, de élőben még soha nem látták egymást. A sok-sok óra, amit együtt töltöttek a virtuális térben, mindig egy pillanat alatt elröppent. Nem egyszer történt meg, hogy a számítógép előtt ülve érte őket a hajnal miközben beszélgettek. Mindent tudtak egymásról, ismerték a másik minden kis apró rezdülését…. Tovább olvasom.. →

Státusz

Megyek a munkahelyemre a kedvenc autómban ülve, haladok, előzgetek, ahogy minden reggel. De ez most valahogy mégis más. Most nem szól a zene, nem hallgatok semmit, csak a fejemben pörögnek a gondolatok. Ha az általános vagy középiskolás magyar tanáraim elolvasnál az írásaimat, akkor valószínűleg nagyon meglepődnének és nagyon büszkék is… Tovább olvasom.. →

Haza.. XVII.

Beletörődés Nem tudtam aludni. Olyan érzés volt, mintha a fejem, a gondolataim nem tudnának kikapcsolni, csak pörögnének, pörögnének és pörögnének. Csendben felkeltem és lementem az alagsorba. Legnagyobb meglepetésemre GreeNI be volt kapcsolva, és sejtelmes zöld fénnyel töltötte meg az alagsor sötétjét. Leültem elé. A képernyőn pörögtek a karakterek, és láthatóan… Tovább olvasom.. →

Haza.. XVI.

Egyesülés Hangos féknyikorgás rázta meg a reggeli csendet és egy turistabusz állt meg a kapu előtt. Az őrök legnagyobb meglepetésére az egyik testőr srác szállt ki belőle. Mire elmondhatta volna mi történt Eszter és Gréti már ott voltak, így az őröket faképnél hagyva azonnal nekik kezdett el mesélni. – Nagyon… Tovább olvasom.. →

Haza.. XV.

Felelősség – Ez egy nehéz nap volt. Még az sem volt ilyen kemény, mikor bizonyítanom kellett a hűségemet a foszt… – de a mondat végét inkább nem fejezte be Eszter, miközben leül a vacsorához Gréti mellé. – Köszönöm a munkádat! Nélküled nem sikerült volna mindent biztonságossá tenni. – Hogy meg… Tovább olvasom.. →