Hatásvadász cím gondolod magadban, de rohadtul nem az. Csak egy gondolat ami a fejemben van egy ideje. Jó, nem csak az írásról szól. Szól ez a fotózásról, írásról, programozásról.. Mindenről, ami valaha kreatív tevékenységnek számított, ma viszont már egyik sem az? Fellépsz egy ingyenes AI oldalra, beírsz pár sort, és máris tolja az arcodba a szinte tökéletes műveket. Vagy ha ez nem elég akkor indítasz egy előfizetést, és akkor még gyorsabban és még jobb eredményt kapsz. Vagy összekötöd egy 3D nyomtatóval, és akkor már szobrot is alkot helyetted? Végleg eltűnt a kreativitás? Vagy ez nem igazi kreativitás, csak korábbi művek alapján újak alkotása? Dehiszen az ember is így működik..
Érdekel egy téma? Pár perc „promptolás” és megkapod a téged érdeklő izgalmas írást. Kicsit még dolgozol rajta és kapsz hozzá képeket is. Ölsz bele még pár óra munkát és generál neked filmet is. Pár nap, és előtted van egy színes-szagos film ami arról és úgy szól, ami téged érdekel. Nem kell várni, nem kell elmenni sehová, pár kattintás és ott van előtted, személyre szabottan amire vágysz?
És itt jön a kérdés: akkor én mi a francnak öljek bele energiát? Miért alkossak valamit a saját „kezemmel”, ha a végeredmény előállítható egy prompt segítségével is töredék idő alatt?
Megváltozott a világ. Nem az alkotás lett a nehéz folyamat, hanem az, hogy okot találj az alkotásra.
Miért öljek bele energiát, ha bárki meg tudja csinálni? Érdekel még bárkit is az, amit én készítek, vagy csak a végeredmény számít? Pénzt kapni az alkotásért, és megélni belőle.. viccelsz?!? Lehet, hogy ennek már létjogosultsága sincs? El lehet még adni bármilyen művészeti alkotás? Kapsz érte annyit, hogy megtérüljön a belefektetett idő? Ha felkapott, kortárs alkotó leszel, akkor igen. De az meg már nem az alkotásról szól. Annak a területnek az lett a sajátossága, hogy olyan alkotásokat készíts amiről elhiszik, hogy hosszú távon majd jó befektetés lesz. Ha ez sikerül, akkor veszik majd mint a cukrot. De ez igazi alkotás és művészet, vagy csak egy réteg igény kiszolgálása pénzért cserébe?
Tehát akkor az alkotás végső soron nem más, mint szemét gyártás? – sajnos lehet, hogy ez az igazság.
Persze egy darabig hazudhatom magamnak azt, hogy az alkotás öröméért dolgozok. Egy ideig lehet, hogy ez igaz is. De előbb utóbb muszáj beismerni, hogy ez nem teljesen van így. Mentegethetem magamat, tarthatom magamban a lelket, hogy miért csinálom, de egy idő után ez átalakul és igenis vágyni kezdek arra, hogy eljusson másokhoz is az alkotásom. Olyanokhoz, akik értékelik. Erre viszont évről évre egyre kissebb az esély és a kereslet.
Vajon ennek az lesz a vége, hogy eltűnnek a világból az emberi alkotások?
Vagy lesz egy új irány, lesz egy szűk kissebbség, akit továbbra is érdekelni fognak ezek az alkotások, és majd egymás „örömére” alkotnak? Olyan lesz ez is, mint a piacon a „kézműves” termékek, amiket alig engedhet meg magának valaki? De vajon ez elég motiváció lesz arra, hogy valaki alkosson? Vagy inkább úgy dönt, hogy elengedi, és az így felszabaduló időt inkább a családjára, pénzkeresésre vagy bármi más olyan tevékenységre fordítja aminek van kézzel fogható eredménye?
Egyfajta alkotói válság ez, csak nem arról szól, hogy az alkotó nem tud alkotni, hanem arról, hogy nem érzi azt, hogy van értelme alkotnia..