2025. április 12.
A következő cikk szakmai tartalmat még csak nyomokban sem tartalmaz. Ellenben tele van borzasztó minőségű képekkel, apai ömlengéssel, technikai blablával néha pedig félelmet és megbotránkoztatást tartalmazó szöveggel és képsorokkal. Csak erős idegzetűeknek ajánlott! 😀
A feleségem kapott egy fantasztikus lehetőséget a munkahelyén. Újra iskolapadba ülhet. A munkahelye fizeti az összes költségét annak, hogy megszerezze a vegyészmérnöki diplomáját. Ennek viszont az az ára, hogy iskolaidőben péntek reggel elutazik a Miskolci Egyetemre és csak szombat este jön haza.
A lányom eközben a Pécsi Egyetemen tanul.
Tehát elmondhatom, hogy egyszerre két egyetemista diáklánnyal élek együtt 😀
De ez a cikk nem erről szól, hanem arról, hogy így a péntek délután-este a fiammal csakis a miénk! 🙂
Péntek egy sima átlagos nap. A fiam suliban én pedig dolgozok. Az izgalmak akkor kezdődnek, mikor már mindketten hazaértünk, tehát olyan 16-17 óra körül.
Hogy mikor mit csinálunk, azt igazából mi szabjuk meg. Az első az szokott lenni, hogy elmegyünk enni valamit – ahogy azt a pasik szokták – természetesen csakis gyorskajáldába! 😀
Ma akkora szél volt, hogy a 4dl üdítővel teli poharamat a szél az ölembe borította, a szomszéd asztalnál ülő lányok sültkrumpliját pedig felkapta, és mintha bomba robbant volna úgy szórta szét a teljes teraszon… de az igazi izgalmak csak ezután kezdődtek..
Az C30 -on épp aktuális volt az olajcsere. Uccu neki, csináljuk meg! 🙂 A héten megrendeltem mindent amit kell, futár kihozta, a nap süt, minden adott a munkához!
A fiam még csak 14 éves, de már profin cserél olajat a saját, hugomék és szüleim autóin. Mini R52, Mini R53, Mini F56, Volvo C30, Suzuki Splash, Kia Soul. Ezek már megvoltak neki. Én már csak figyelem, asszisztálok és ellenőrzöm. Nem azért mert nem bízok benne, hanem mert megkér rá.
Biztosan felmerül benned a kérdés: Mi a fenéért mi csináljuk az olajcserét? Filléres dolog, ott az autószerelő aki profi, oda kell vinni ilyesmiért az autót..
Igaz. DE:
A történet onnan indult, hogy volt idő, mikor annyira „jól” álltunk anyagilag, hogy nem fért bele, hogy mindent szerelővel csináltassunk. Szépen lassan megtanultam hogyan kell. Zabszem nem fért a seggembe, mikor az első alkalommal youtube videó alapján cseréltem olajat a féltett Volvo -nk alatt fekve.. De sikerült!
Aztán egyre több dolgot tudtam megcsinálni.. Olajcsere (olaj, olajszűrő, légszűrő, pollenszűrő), önindító csere, téli/nyárigumi csere, hűtőventillátor csere, féktárcsa és fékbetét csere, ablaktörlő motor csere (első és hátsó is)..
Már olyan helyzetben vagyunk, hogy nem szorulunk rá, hogy magunknak csináljuk. De a kényszerből hobbi lett, és az autó-szerelés beköltözött a hétköznapjainkba. A fiam pedig úgy megszerette, hogy gépjármű mechatronikai technikus szakra (hétköznapi nevén autószerelő) jelentkezett most középiskolába.
Így lesz egy kényszerhelyzetből hobbi, és egy fiú életpálya célja.. 🙂
Mindig van valami ami beszarik..
Múlt pénteken nem olajat cseréltünk hanem motor-karburátor-úszóház tömítést 🙂
Ugyanis kisfiam elhatározta, hogy motorozni fog, és mivel ósdi lökött idióta ő is, mint én, ezért egy elhanyagolt, 1987 -es Yamaha DT50 -et vettünk, és elhatároztuk, hogy rendbehozzuk, mire meglesz a jogsija.
Csakhát ugye egy közel 40 éves, 50 cm3 -es motorhoz nem lehet csak úgy a Bárdiban alkatrészt venni.. Veszel egy unvierzális tömítés-lap készletet, kiszereled a régi tömítést, kézzel kivágod az újat a 3 mm vastag anyagból szikével – közben háromszor elvágod az ujjad meg kétszer belevágsz az asztalterítőbe.. – és így lesz meg jó egy óra munkával az alkatrészed, amivel egyáltalán elkezdhetsz dolgozni..
Két óra munka volt, és ha már ott voltunk, akkor gyertyát is cseréltünk benne, mert az is régi volt. Csodák csodájára a ’87 -es motor első rúgásra indult, és gyönyörű lett az alapjárat is.
Örülünk Vincent! 🙂
Jöhet pár menő fotó, hogy a fiamnak is kerüljön valami a közösségi oldalára mert már vagy egy fél éve semmit sem töltött fel rá 😀
Mivel még csak most csinálja a jogsit, így nem mehet ki a motorral a közútra. A kapunk előtt van egy kb. 20 méteres magánút, ott gyakorolja a kuplungolás, váltás, elindulás, megállás, üresbe váltás mozzanatokat, hogy az oktatási órák jobban menjenek..
Szuper, kész a motor!
Jöhet a Bicikli! 😀
Hiába a motor és az autószerelés szeretete, a biciklizés továbbra is nagy szerelem a fiam életében. Ezt mondjuk tőlem örökölte, régen versenyszerűen kerékpároztam, de most is aktívan rovom az aszfaltot az országútimmal. Igaz, a fiam DH -s lett, de sebaj, senki sem lehet tökéletes 😀
Így hát irány egy kis biciklizés.. nem sok, összesen csak 8 km.. de a kedvenc helyére megyünk, ahol tudja gyakorolni a lépcsőn lemenetelt, ugratást, és még pár jó kép is készülhet közben..
Ez a DH bicikli nagy álma volt. Horror áron kaphatóak az ilyenek, egy kissebb fajta használt autó árával vetekszik. Kérdezheted azonnal: Mibőőőőől? Elárulom: Majdnem egy évig gyűjtötte rá a pénzt. Eladta a rollerét, eladta a régi sima MTB kerékpárját amit kinőtt, eladta a 6 éves korától gyűjtögetett Nerf fegyver - gyüjteményét, tavaly nem kért semmit szülinapra, névnapra és Karácsonyra. Így összejött a pénz a biciklire. Használt, nem új, de egy ennyire profi biciklinél ez nem számít, bírja a strapát több tulajdonoson át, és így eleve feleannyiba került, mint újonnan.
Dehát a biciklizés fárasztó dolog, meg közben be is sötétedet.. Irány a bolt, pasik vagyunk, enni meg kell! 😀
Night Shopping..
Ha közeledik az éjszaka és két férfi éhes, akkor bizony enni kell, és azt bizony nem otthon.. irány a legközelebbi bolt egy pár péksüti, valami innivaló meg nasi.
Persze autóval, mert már sötétedik, meg amúgyis elfáradtunk a biciklizésben.
Hát basszus ennek az autónak a sötétség is nagyon jól áll, még így, brutálisan koszosan is 😀
Persze nem ám megvesszük, hazavisszük és megesszük.. a francokat.. Irány a közeli Bence-hegy a Velencei-tó túloldalán!
Night RIDE..!
A hegy nincs messze, mindössze pár kilométerre van tőlünk. Be az autóba a frissen beszerzett elemózsiával és már úton is vagyunk. A hegyre fel (azért ez inkább csak dombocska..) egy olyan kanyargós aszfalt út vezet, mint amiket a Japánban forgatott drift filmeken látni. Nem olyan hosszú, de ugyan olyan kanyargós!
Csodálom, hogy nem járnak ide éjszakánként a pöstiek driftelgetni.. de Mátéval megbeszéltük, hogy összehozzuk, és idén szervezünk ide egy hivatalos drift versenyt! Ha valaki ebben partner, kérem keressen! 🙂
A hegy teteje festői és csodás. Mire felérünk már teljesen sötét van.
Csodálatos panoráma tárul elénk. Az autót a parkolóban hagyjuk és felsétálunk a percenként más színben pompázó kilátóhoz, leülünk a padra, pasis témákról beszélgetünk, közben gyönyörködünk a Velencei-tó panorámájában és a kilátó színeiben.
A képek nagyon gyenge minőségűek, ezért bocsánatodért esedezek, de csak telefon volt nálunk, és az élmény volt a lényeg, nem az, hogy profi képek készüljenek. Érd be ennyivel. Ha szebbet akarsz látni, gyere el és nézd meg magad! Ha időben szólsz, csatlakozhatsz hozzánk is :)
A kilátónál elfogyasztott vacsora után még nincs vége a napnak. Hazafelé mindig úgy megyünk, hogy megkerüljük a tavat, így egy kb. 40 km -es kört autókázunk.
Közben ahogyan kell zenét hallgatunk.. rock.. punk.. numetal..
Hallgasd meg, és képzeld magadat a helyünkbe 🙂
Limp Bizkit – Rollin’ (Air Raid Vehicle)
Cut The Bridge (Official Audio Visualizer) – Linkin Park
The Pretty Reckless – Death By Rock And Roll (Lyric Video)
AC/DC – Hells Bells (Official 4K Video)
Limp Bizkit Take a look around (HD)
Fit For Rivals – Hallelujah (Streaming Visualizer)
The Pretty Reckless – And So It Went (Official Music Video)
Ezek egyébként kivétel nélkül olyan számok, amiket a fiam épp tanul gitáron lejátszani, mivel a bicikli a motor és az autózás mellett lassan egy éve az elektromos gitár is a szerelmei között van.. Hogyhogy Mibbőőőőőől?!? Erre épp a húsvéti locsolkodásból szedte össze a pénzt :)
Igen, mi még járunk locsolkodni.. és meglepő, de alig 50e Ft -ból megvan egy egyszerű elektromos gitár és erősítő használtan. Persze megtanulni gitározni sokkal nehezebb, mint megvenni 😀
Lassan hazaérünk.. ?
Persze a pasik nem pasik lennének ha csak szépen hazagurulnának..
Éjszaka van, minden csendes, elmúlt 21 óra, nemsokára 22 lesz.. az utak kihaltak és üresek.. hosszú egyenesek, nulla forgalommal, tökéletes aszfalt, és már az őzektől sem kell tartani, mert ilyenkor már azok sincsen sehol..
Itt az ideje egy kis vezetéstechnikai tréningnek.. 😀
Nézzük, mit tud a MINI.. pár gyorsulás, kanyar vadászat.. 0-100… 1/4 miles.. persze szigorúan zárt utakon ahol sem ember sem rendőr nem zaklathat minket..
Sorry, erről nincs fotó. Mert akkor én vezettem! Gyorsan. PONT.
Baszki elmaradt még valami.. a motorra meg mán Mibbűűűűűl tellett? 😀
Ez egy nagyon izgalmas sztori, de már így is rengeteget írtam ma, meg képeltem meg minden, elég volt most ennyi, legközelebb ígérem elmesélem, hogy hogyan ismertünk meg egy fanatikus motorrajongó-felújítót, akinek van vagy 60 db motorja.. de Ő Honda.buzi.. és volt egy Yamaha DT50 -ese, ami nem illett a képbe.. mi meg elhoztunk tőle.. de többet nem árulok el, majd egy másik történetben mesélek erről, mert megér egy külön cikket.
De vannak néha nyugis estéink is..
Amikor nem megyünk „sehová”, csak éjszaka, sötétben sétálunk és beszélgetünk a környéken.
Igen, egy erdőben.. igen kettesben.. illetve sokszor hármasban, mert a lányom is velünk szokott tartani, sőt olyan is van, hogy négyesben, mikor épp nincs suliban a szerelmem 🙂
Ezek a séták nagyon különlegesek az életünkben. Van hogy a fiammal, van hogy a lányommal, van hogy a feleségemmel, és van hogy együtt megyünk, és közben beszélgetünk.
Ezek nem rövid séták. 1-2 órásak szoktak lenni, télen, nyáron, hidegben, esőben, mindig megyünk, heti 1-2 alkalommal.
Közben pedig beszélgetünk.
Néha nagyon komoly, néha pedig egészen könnyed témákról.
Mindent tudunk egymásról, nagyon nyitott család vagyunk. Ami érdekli a gyerekeinket azt elmondjuk nekik, ami nyomja a lelküket az elmondják nekünk.
Ha épp szerelmi bánata van a lányomnak, vagy ha szenved a szerelem hiányától a fiam, vagy csak történik valami velük, amivel nem tudnak egyedül megbirkózni.. ezek a témák feljönnek az ilyen éjszakai sétákon.
A rekord-sétánk 8 km és közel 2,5 órás volt! Gárdonyból elsétáltunk Dinnyésre, onnan pedig egy másik úton vissza Gárdonyba.
De mégis hogyan?!?
Gondolom ez a kérdés fogalmazódik meg benned.
Mire egy ilyen délután véget ér, már este 11 óra van.
Hulla fáradtan érünk haza, egy gyors fürdés és irány az ágy. Mindenki fáradt, de tele van élményekkel. Ráadásul úgy, hogy szinte el sem távolodtunk komoly távolságra a lakhelyünktől, alig került valamibe (kb. 2.000 ft a kaja/pija meg az üzemanyag költség) és mégis hihetetlen élményeket éltünk át együtt.
Nem, azt nem akarod tudni, hogy egy ilyen élmény-autózás során mennyi a MINI fogyasztása..
Nem tudjuk megunni. Hogy is tudnánk? Mindig más az út.. mindig más a téma.. mindig más a zene.. csak mi vagyunk ugyanazok. De talán még mi sem, mert minden egyes út, minden egyes beszélgetés alakít, formáz minket, és boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak és nyitottabbak leszünk a világra.
Imádom a családomat! :)
Rendőőőőrt!
Gyere LinkedIn POLICE!
Told az arcomba, hogy ez nem szakmai téma!
Végezz ki! 😀
Najó, hogy mégis szakmai legyen:
Tudod, én ezért nem vagyok ideges a munkámban. Ezért vagyok mindig jókedvű, nyugodt és kiegyensúlyozott. Mert itt van a csodálatos családom, és nem évente 1-2 hetet töltünk el idilli körülmények között egy menő nyaralóhelyen, hanem életünk minden napját úgy éljük, mintha épp egy nyaralóhelyen pihennénk gondtalanul..
Próbáld ki! Jó lesz! 😉
Múlt szombaton – egy ehhez hasonló péntek este után – a lányommal a Marson jártunk.. pedig alig 35 km -re távolodtunk el otthonról.. de ez már megint egy másik sztori lesz, ha érdekel, szívesen megírom azt is.. 🙂
